A múlt hónapokban folytatott felmérés kimutatta, hogy a hirdetőknek az este 8 és 12 óra közti 4 órára kell fordítaniuk a figyelmüket, ugyanis a legtöbb felhasználó ebben az időintervallumban használja a mobilwebet. A mobil webes szférában azért is meghatározó az Opera által készített felmérés, mert jelenleg az Opera a legtöbbet használt böngésző.

Az Opera minden hónapban összesíti felméréseit. Májusban több mint 61 millió felhasználó használta az Opera böngészőt, 4,2 százalékkal többen, mint az előző hónapban és 42 százalékkal többen, mint előző évben ugyanebben a hónapban. A felmérések kapcsán megjegyezték, hogy általában a böngészés a munkahelyeken kívüli rekreációs tevékenység. Az éjjeli böngészés, ami este 8-tól éjfélig értendő, sokkal megszokottabb, mint a nappali, azaz reggel 8-tól délután 4-ig tartó böngészés.

Érdekesség, hogy hiába van a munkahelyeken PC internet eléréssel, ez nem feltétlenül befolyásolja azt, hogy a felhasználók mobiljukkal böngésszenek. 2010 májusában a felhasználók 28,3 billió mobil oldalt nyitottak meg az Opera Mini platformon, ami 7,7 százalékkal több, mint előző hónapban és 94 (!) százalékkal töb, mint tavaly májusban. Ezeken felül idén májusban 8,8 százalékkal több volt az adatáramlás, mint áprilisban – 433 millió megabájt, 71 sázalékkal több, mint egy évvel korábban.

Érdekesség, hogy idén májusban Indonézia átvette a vezetést oroszországból a mobiltulajdonosok számát tekintve. Ez 2 éve nem fordult elő, mióta az Opera elérhetővé tette a riportjait a felhasználók számára.

Mr. Ford, az Opera kommunikációs vezetője hozzátette: “Vegyük figyelembe, hogy a mobilkészülékek milyen hullámhosszokon működnek, a kijelzőik méretét és felbontását, ha bármilyen online kampányt indítunk”, mert a felmérések szerint “az emberek szívesebben nézik meg a hirdetéseket a 2 hüvelyk széles kijelzőkön, mint a nagyobb méretű kijelzős okostelefonokon.”

A gazdasági vészhelyzetet, sőt végül egyenesen államcsődöt vizionáló hivatalos kommunikáció következtében június elején a magyar kormány és a magyar gazdaság iránti bizalmat súlyos csapás érte. Ezt csak egyértelmű és tartósan fegyelmezett gazdaságpolitikával lehet visszaszerezni. Mivel a hiány alakításában mára gyakorlatilag megszűnt a mozgástér, 2010-re a parlament által elfogadotthoz nagyon közeli, 4% körüli államháztartási hiány várható. A miniszterelnök által június elején bejelentett 29 pontos, három nap alatt kiötlött akcióterv szükséges, több elemében helyes irányú, de részleteiben sok ponton kérdéses reagálás a létrejött helyzetre. A fő üzenet a piacok (a külföld és az EU) számára az, hogy a kormány nem tesz megalapozatlan hiánynövelő és élénkítő lépéseket. Belföldi felhasználásra az akcióterv fő üzenete, hogy a kormány cselekszik.

Irreálisnak vagy súlyos károkkal járónak látszik a pénzintézetektől évente és különösen idén négy hónap alatt 200 milliárd forintot – éves nyereségük mintegy felét – beszedni. Ennek súlyos következményei lehetnek az amúgyis kemény finanszírozási feltételekre. Kérdéses az állami kiadások felülvizsgálata révén megtakarítani kívánt 120 milliárd forintnak, illetve az állami cégek bértömegénél megtakarítani tervezett közel 50 milliárd forintnak a realitása (de még az értelmezése is, hiszen pl. az állami vállalatok bértömegének csökkentése semmilyen pozitív hatást nem gyakorol a költségvetésre). Mivel az idei államháztartási hiányt az elmúlt hónapokban túlbecsülte az új kormány, ezért önmagában nem feltétlenül okoz gondot, hogy a nem meghirdetett, de valójában tervezett restrikció egy része nem fog megvalósulni.

A nemzetközi szervezetekkel egyeztetett gazdaságpolitikát – s a nemzetközi befektetői hangulat stabilizálódását is – feltételezve a II. félévben ismét növekedhet a magyar pénzügyi eszközök iránti kereslet. Ekkor a jegybank az alapkamatot 2010 végére 5% környékére csökkentheti. A forint árfolyama a II. félévben – az I. félévhez hasonlóan, a júniusinál erősebb szinten – 270 forint/euró körül alakul. Elkerülhetetlennek látszik, hogy ősszel, a konvergencia-program aktualizálása során a kormány a költségvetési (hiány- és adósság) kritériumoknak való megfelelést legkésőbb 2012-re, illetve 2013-ra irányozza elő. Ez lehetővé tenné az euró 2014. évi magyarországi bevezetését. Ebben a helyzetben ésszerű lehet az euró 2014. évi bevezetésének idén év végén való meghirdetése és az ERM-2 csatlakozás kezdeményezése. Ez gazdaságpolitikai horgonyként működne, növelné a kamatcsökkentés lehetőségét, erősítené az ország tőkevonzó-képességét, s hozzájárulna a következő években lehetséges növekedés gyorsításához.

A külső egyensúly idén is nagyon kedvezően alakul, a folyó fizetési és tőkemérlegben már az I. negyedévben 0,8 milliárd euró aktívum keletkezett. Magyarország tehát nettó értelemben nem szorul külföldi forrásra – csak a lejáró hitelek egy részét kell megújítania -, a folyó fizetési mérleg egyensúlyban lesz, a külső finanszírozás pedig 2,4 milliárd euró, a GDP 2,4%-át kitevő, a tavalyinál is nagyobb aktívumot fog mutatni. Magyarország külföldi nettó adóssága 2010-ben a tavalyi 52 milliárd euróról 48 milliárd euróra csökken.

A recesszió 2010-re a piac ezen szegmensét is átalakította, kényszerítve a piacvezetőket stratégiájuk átgondolására. A Sixt Magyarország az átalakításoknak köszönhetően valamelyest csökkentette pénzügyi veszteségeit és kis mértékben bár, de az első hónapokban növelte 2009-hez viszonyított bevételeit. A GDP 2009. második negyedévére jellemző minden eddiginél nagyobb mértékű csökkenésének köszönhetően 2010-re a gazdasági válság az általa leginkább érintett autópiac, így az autókölcsönzés területére is begyűrözött.

A Magyar Autókölcsönzők Szövetsége által készített legfrissebb felmérések szerint a Sixt Magyarország 2009. első két hónapjára vonatkozó értékesítési adataihoz viszonyítva 2010. ugyanezen időszakában a havi nettó értékesítés bevétele 10% feletti, míg a foglalások száma 5-10% közötti csökkenést mutatott. Mindez természetesen maga után vonta a Sixt rent a car havi átlagos flotta nagyágának enyhe csökkenését is.

A stratégia átalakításának köszönhetően azonban a flotta havi átlagos kihasználtsága 10% feletti növekedést tudott produkálni. Így az említett időszak üzemi eredménye 2010. elején már csekély növekedést mutatott.A gazdasági nehézségeken túlmenően nem várt természeti katasztrófa is nehezítette, illetve befolyásolta a piaci eredmények alakulását. Az Eyjafjallajökul kitörése, mely világszerte megbénította a légiközlekedést a Sixt Magyarország árbevételére is hatást gyakorolt. Az említett időszakra befoglalt bérlések jelentős része nem, vagy csak elenyésző mértékben valósult meg, ezzel mindegy közel 10 millió forintos veszteséget okozva a Sixt rent a car-nak. A kiesést és a veszteséget a hazai piaci szolgáltatók közül egyedülálló módon, a Sixt rent a car, a cég által felkínált, úgynevezett one way bérlet lehetőséggel igyekezett enyhíteni. Lehetőségeikhez és kapacitásukhoz mérten kezelték a Magyarországon bérelt autók Európa más országaiban történő leadásának igényeit, ezzel próbálva a katasztrófa idején is maximálisan partnereik rendelkezésére állni.

Mindezen előre nem befolyásolható tényezők hatására a Sixt Magyarország új stratégiák kidolgozására és piaci lehetőségek kiaknázására törekszik. A közeljövőben a piaci viszonyokhoz és igényekhez igazodva kis- közép- és felsőközép kategóriába tartozó új modellek beállítását tervezi, ezzel egy időben pedig már meglévő autóparkjának frissítését és a gépkocsik cseréjét kívánja végrehajtani.

A válság okozta visszaesés leküzdésére, több mint egy év után, a Sixt Magyarország szakmailag megalapozottnak és időszerűnek találta a kereskedelmi igazgatói pozíció újbóli betöltését, mely a megfelelő szakember kiválasztásával, az értékesítési tevékenység további erősítésére lesz hivatott.

„A költségvetési tervezet célja, hogy a válságot követő jelenlegi helyzetben – különösen a legelesettebbek megsegítése érdekében – az uniós tagállamokkal együtt továbbra is előmozdítsa a gazdasági fellendülést, miközben költségvetési szinten tükrözi a munkahelyteremtésre és a növekedésre irányuló új átfogó uniós megközelítést – mondta Janusz Lewandowski, a pénzügyi programozásért és a költségvetésért felelős uniós biztos.

„A ma elfogadott költségvetési tervezet ösztönzőket nyújt Európa és annak polgárai számára a jövő gazdaságának kialakításához, amelynek sarokkövei a kutatás-fejlesztés, a fenntarthatóság és a befogadás. Ez a költségvetési tervezet arra összpontosít, hogy fiataljaink jobban felkészülhessenek jövőjükre, valamint hogy a válságból való kilábalás érdekében a kis- és középvállalkozásokat az uniós források teljes mértékű kihasználására ösztönözzük”.

64,4 milliárd EUR: A jövőbeli fenntartható növekedés költségvetése

A strukturális alapok és a Kohéziós Alap aktív végrehajtása jelenleg is folyamatban van. Míg az új projektekre fordítandó kötelezettségvállalások 3,2 %-kal emelkednek, az aktív projektek kifizetési előirányzatai 16,9 %-kal nőnek és meghaladják a 42,5 milliárd EUR-t. A kifizetési előirányzatok emelkedése várhatóan reálértékben hozzájárul a nemzeti gazdaságok szükséges ösztönzéséhez, miközben előmozdítja a növekedésre és foglalkoztatásra vonatkozó, az EU által nemrégiben elfogadott stratégiában meghatározott fenntartható növekedés modelljéhez történő strukturális alkalmazkodást. Az európai gazdasági fellendülés tervének végrehajtása is folyamatban van: a 2009-ben elfogadott és 2010-ben elindított energiaprojektek helyszíni kivitelezésének finanszírozására több mint 1 milliárd EUR-t fordítanak a szén-dioxid elkülönítése és tárolása, a tengeri szélenergia, valamint az energia-infrastruktúra területén. Hasonlóképpen mintegy 500 millió EUR-val finanszírozzák a vidéki térségek szélessávú internet-hozzáférésével kapcsolatban elfogadott projekteket.

Míg a közös agrárpolitika piachoz kapcsolódó kiadásainak és közvetlen támogatásainak, valamint a vidékfejlesztésnek a finanszírozása nem változik, a környezetvédelem Life+ programon keresztüli finanszírozása további +8,7%-os forrásban részesül és eléri a 333 millió EUR-t.

A 2011. évi költségvetési tervezet a kutatás-fejlesztés és az innováció, az infrastruktúra és a humán tőke területén megvalósítandó beruházásokat is növeli. A hetedik kutatási és technológiai fejlesztési keretprogram költségvetése 13,8 %-kal nő és eléri a 8,6 milliárd EUR-t; az Unió korábban soha nem fordított ennyit erre a programra. A kutatás-fejlesztés önmagában nem képes előmozdítani a gazdasági fellendülést: a transzeurópai közlekedési és energiahálózatokra szánt összeg 16,8 %-kal emelkedik (1,3 milliárd EUR), míg a versenyképességi és innovációs program (CIP) 2010-hez képest 4,4 %-kal több forrásban részesül (549 millió EUR).

Fiataljaink jövőjének és az uniós polgárság megerősítésének költségvetése

„Európa ifjúságának több mint 20 %-a munkanélküli – mondta Janusz Lewandowski. Ez nyilvánvalóan tarthatatlan. Az uniós költségvetésnek elő kell segítenie, hogy az oktatás és a csereprogramok révén a fiatalok fel tudjanak készülni szakmai karrierjükre”.

Ennek érdekében az egész életen át tartó tanulás programjának finanszírozása 2,6 %-kal emelkedik (1,1 milliárd EUR), így több mint 200 000 Erasmus-ösztöndíj lesz elérhető a diákok számára. További 120 000 résztvevőt a Cselekvő ifjúság program keretében támogatunk majd. E program 127 millió EUR-t (+1,6%) fordít a fiatalok nem formális tanulási tevékenységeken keresztül történő felvételének elősegítésére.

A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség programjainak finanszírozása 12,8 %-kal bővül – ez a legnagyobb emelkedés a 2011. évi költségvetési tervezet fejezetei között. A biztonság és a szabadságjogok védelme (+24,4%), valamint a migrációs áramlások kezelése (+18,5%) érdekében tett jelentős hozzájárulások tükrözik a Bizottság által nemrégiben elfogadott, az uniós polgársággal, a jogérvényesüléssel, a biztonsággal, a menekültüggyel és a bevándorlással foglalkozó uniós cselekvési terv következő öt évben történő végrehajtásának jelentőségét.

Az Európai Unió mint globális szereplő

Az Európai Unió mint globális szereplő fejezet finanszírozásának stabil szinten tartását (+5,6 %) három fő javaslat erősíti meg:

a) A millenniumi fejlesztési célkitűzésekkel foglalkozó őszi ENSZ-konferencián tett uniós felajánlás megerősítése (65 millió EUR);

b) A fejlődő országoknak az éghajlatváltozás kezelése terén nyújtott uniós támogatás megerősítése (65 millió EUR);

c) A ciprusi török közösség gazdasági és társadalmi fejlődésének ösztönzésére irányuló új összeg elkülönítése (25 millió EUR).

Igazgatási kiadások

Az összes uniós intézményre fordított igazgatási kiadások 8,3 milliárd EUR-t tesznek ki, ami a költségvetés 5,8 %-a. A Bizottság továbbra is betartja arra tett kötelezettségvállalását, hogy nem növeli alkalmazottainak létszámát, valamint hogy belső átcsoportosítással kezeli az új kihívásokat és feladatokat.

Mi a következő lépés?

„Ez az első költségvetés a Lisszaboni Szerződés keretében – magyarázta Janusz Lewandowski. Két fő különbség van: az egyik, hogy az egész eljárás sokkal gyorsabb, mint korábban, figyelembe véve, hogy a korábbi két olvasattal ellentétben csak egyre kerül sor az Európai Parlamentben. A második, hogy a Tanács és a Parlament most először rendelkezik azonos hatáskörrel a költségvetés elfogadása tekintetében. Ez minden korábbinál szorosabb együttműködést tesz szükségessé a folyamatban részt vevő három uniós intézmény között.”

A Tanács júniusban ismerteti a költségvetési tervezettel kapcsolatos álláspontját, amelyet októberben az Európai Parlament álláspontja követ. Amennyiben véleménykülönbség állna fenn köztük, 21 napos egyeztetési eljárás veszi kezdetét, amelyben az Európai Bizottság pártatlan közvetítőként lép fel. A 2011. évi végleges költségvetést várhatóan novemberben fogadja el a Parlament.

Megjegyzés: A költségvetés kötelezettségvállalásokat és kifizetéseket irányoz elő. A kötelezettségvállalások finanszírozás nyújtására vonatkozó jogi kötelezettségek, amelyek bizonyos feltételek teljesülése esetén lépnek életbe, míg a kifizetések a kedvezményezettek számára történő tényleges pénzátutalást jelentenek.