A gazdasági vészhelyzetet, sőt végül egyenesen államcsődöt vizionáló hivatalos kommunikáció következtében június elején a magyar kormány és a magyar gazdaság iránti bizalmat súlyos csapás érte. Ezt csak egyértelmű és tartósan fegyelmezett gazdaságpolitikával lehet visszaszerezni. Mivel a hiány alakításában mára gyakorlatilag megszűnt a mozgástér, 2010-re a parlament által elfogadotthoz nagyon közeli, 4% körüli államháztartási hiány várható. A miniszterelnök által június elején bejelentett 29 pontos, három nap alatt kiötlött akcióterv szükséges, több elemében helyes irányú, de részleteiben sok ponton kérdéses reagálás a létrejött helyzetre. A fő üzenet a piacok (a külföld és az EU) számára az, hogy a kormány nem tesz megalapozatlan hiánynövelő és élénkítő lépéseket. Belföldi felhasználásra az akcióterv fő üzenete, hogy a kormány cselekszik.

Irreálisnak vagy súlyos károkkal járónak látszik a pénzintézetektől évente és különösen idén négy hónap alatt 200 milliárd forintot – éves nyereségük mintegy felét – beszedni. Ennek súlyos következményei lehetnek az amúgyis kemény finanszírozási feltételekre. Kérdéses az állami kiadások felülvizsgálata révén megtakarítani kívánt 120 milliárd forintnak, illetve az állami cégek bértömegénél megtakarítani tervezett közel 50 milliárd forintnak a realitása (de még az értelmezése is, hiszen pl. az állami vállalatok bértömegének csökkentése semmilyen pozitív hatást nem gyakorol a költségvetésre). Mivel az idei államháztartási hiányt az elmúlt hónapokban túlbecsülte az új kormány, ezért önmagában nem feltétlenül okoz gondot, hogy a nem meghirdetett, de valójában tervezett restrikció egy része nem fog megvalósulni.

A nemzetközi szervezetekkel egyeztetett gazdaságpolitikát – s a nemzetközi befektetői hangulat stabilizálódását is – feltételezve a II. félévben ismét növekedhet a magyar pénzügyi eszközök iránti kereslet. Ekkor a jegybank az alapkamatot 2010 végére 5% környékére csökkentheti. A forint árfolyama a II. félévben – az I. félévhez hasonlóan, a júniusinál erősebb szinten – 270 forint/euró körül alakul. Elkerülhetetlennek látszik, hogy ősszel, a konvergencia-program aktualizálása során a kormány a költségvetési (hiány- és adósság) kritériumoknak való megfelelést legkésőbb 2012-re, illetve 2013-ra irányozza elő. Ez lehetővé tenné az euró 2014. évi magyarországi bevezetését. Ebben a helyzetben ésszerű lehet az euró 2014. évi bevezetésének idén év végén való meghirdetése és az ERM-2 csatlakozás kezdeményezése. Ez gazdaságpolitikai horgonyként működne, növelné a kamatcsökkentés lehetőségét, erősítené az ország tőkevonzó-képességét, s hozzájárulna a következő években lehetséges növekedés gyorsításához.

A külső egyensúly idén is nagyon kedvezően alakul, a folyó fizetési és tőkemérlegben már az I. negyedévben 0,8 milliárd euró aktívum keletkezett. Magyarország tehát nettó értelemben nem szorul külföldi forrásra – csak a lejáró hitelek egy részét kell megújítania -, a folyó fizetési mérleg egyensúlyban lesz, a külső finanszírozás pedig 2,4 milliárd euró, a GDP 2,4%-át kitevő, a tavalyinál is nagyobb aktívumot fog mutatni. Magyarország külföldi nettó adóssága 2010-ben a tavalyi 52 milliárd euróról 48 milliárd euróra csökken.

A recesszió 2010-re a piac ezen szegmensét is átalakította, kényszerítve a piacvezetőket stratégiájuk átgondolására. A Sixt Magyarország az átalakításoknak köszönhetően valamelyest csökkentette pénzügyi veszteségeit és kis mértékben bár, de az első hónapokban növelte 2009-hez viszonyított bevételeit. A GDP 2009. második negyedévére jellemző minden eddiginél nagyobb mértékű csökkenésének köszönhetően 2010-re a gazdasági válság az általa leginkább érintett autópiac, így az autókölcsönzés területére is begyűrözött.

A Magyar Autókölcsönzők Szövetsége által készített legfrissebb felmérések szerint a Sixt Magyarország 2009. első két hónapjára vonatkozó értékesítési adataihoz viszonyítva 2010. ugyanezen időszakában a havi nettó értékesítés bevétele 10% feletti, míg a foglalások száma 5-10% közötti csökkenést mutatott. Mindez természetesen maga után vonta a Sixt rent a car havi átlagos flotta nagyágának enyhe csökkenését is.

A stratégia átalakításának köszönhetően azonban a flotta havi átlagos kihasználtsága 10% feletti növekedést tudott produkálni. Így az említett időszak üzemi eredménye 2010. elején már csekély növekedést mutatott.A gazdasági nehézségeken túlmenően nem várt természeti katasztrófa is nehezítette, illetve befolyásolta a piaci eredmények alakulását. Az Eyjafjallajökul kitörése, mely világszerte megbénította a légiközlekedést a Sixt Magyarország árbevételére is hatást gyakorolt. Az említett időszakra befoglalt bérlések jelentős része nem, vagy csak elenyésző mértékben valósult meg, ezzel mindegy közel 10 millió forintos veszteséget okozva a Sixt rent a car-nak. A kiesést és a veszteséget a hazai piaci szolgáltatók közül egyedülálló módon, a Sixt rent a car, a cég által felkínált, úgynevezett one way bérlet lehetőséggel igyekezett enyhíteni. Lehetőségeikhez és kapacitásukhoz mérten kezelték a Magyarországon bérelt autók Európa más országaiban történő leadásának igényeit, ezzel próbálva a katasztrófa idején is maximálisan partnereik rendelkezésére állni.

Mindezen előre nem befolyásolható tényezők hatására a Sixt Magyarország új stratégiák kidolgozására és piaci lehetőségek kiaknázására törekszik. A közeljövőben a piaci viszonyokhoz és igényekhez igazodva kis- közép- és felsőközép kategóriába tartozó új modellek beállítását tervezi, ezzel egy időben pedig már meglévő autóparkjának frissítését és a gépkocsik cseréjét kívánja végrehajtani.

A válság okozta visszaesés leküzdésére, több mint egy év után, a Sixt Magyarország szakmailag megalapozottnak és időszerűnek találta a kereskedelmi igazgatói pozíció újbóli betöltését, mely a megfelelő szakember kiválasztásával, az értékesítési tevékenység további erősítésére lesz hivatott.

2010 elején a tavalyi alacsony szinthez képest már érezhető növekedést jeleztek a külső konjunktúrához kötődő ipari és a külkereskedelmi adatok, ugyanakkor több területen – építőipar, kiskereskedelem, munkaerőpiac – folytatódott a romlás. Az ipar exportja január-február során 15%-kal emelkedett, a belföldi értékesítése viszont 11%-kal esett. A számítógép-gyártás 16%-kal, a járműgyártás 25%-kal bővült. Az építőipar teljesítménye az első két hónapban csaknem 12%­kal maradt el az előző évitől. A kiskereskedelmi forgalom csökkenése 2010 második hónapjában is folytatódott, de a visszaesés üteme a januári 6%-ról 4% körülire enyhült. Valamelyest emelkedett viszont a kereskedelmi szálláshelyeken – főleg a külföldiek által – eltöltött vendégéjszakák száma.

A kormányváltással összefüggésben az állami döntéshozatal átmenetileg minden bizonnyal nagyon lelassul. A beruházási kereslet a mélyépítőipar számára piacot teremt, a kissé emelkedő gépberuházások és a kissé tovább csökkenő fogyasztás viszont az éles importverseny körülményei között behatárolja a hazai termelők lehetőségeit. Idén a külső piacokra termelő és szolgáltató ágazatok, cégek termelése nő a leginkább, ami főleg az ipart, részben a közúti szállítást, a beutazó turizmust jelenti. A vállalkozások belföldi értékesítése legfeljebb az év vége felé kezd emelkedni. Az év egészében az ipari bruttó termelés 3-4%-kal, az építőiparé 3%-kal nő. A mezőgazdaságban legalább a tavalyihoz hasonló terméssel lehet számolni. A kiskereskedelmi forgalom mérséklődik, csak a karácsonyi szezonban várható növekedés a tavalyihoz képest. A hírközlési cégek árbevétele várhatóan minimálisan csökken a hangszolgáltatás visszaesése miatt. A vállalkozások, különösen a kicsik, továbbra is a belföldi kereslet hiányától és a finanszírozási források szűkösségétől fognak szenvedni. A mikro-, kis- és középvállalkozási szféra szürkül.

Az EU forrásokból megvalósuló fejlesztések kissé gyorsulnak, a vállalkozói beruházások némileg emelkednek, a lakásépítés a tavalyi 32 ezerről 20 ezer körülire zuhan. Így összességében csak 3% körüli beruházás-növekedés valószínű. A lakossági fogyasztás szintje 1,5%-kal tovább csökken. A bruttó keresetek a munkaerő-piaci túlkínálat és az szja-csökkentés hatására 2%-kal nőnek. A nettó keresetek a módosuló szja-szabályok következtében 7,5%-kal, a reálkeresetek 3%-kal emelkednek. A reáljövedelmek azonban stagnálnak. A hitelfelvétel lassú megindulásával párhuzamosan a nettó megtakarítási ráta 4%-ra emelkedik. A foglalkoztatottak száma 1%-kal csökken, a munkanélküliség nő, 12% körüli tavaszi csúccsal, majd szezonális csökkenéssel. Szerény mértékben újraindul a termelékenység emelkedése.

Az államháztartás GDP-arányos hiánya ugyan elvileg, szándék esetén a parlament által elfogadott 3,8% közelében is lehetne, azonban az új kormány várhatóan 5% körüli hiányra fog törekedni, részben egyes állami cégek konszolidációjának megkezdése miatt.