Ésszerű gazdasági és politikai döntésekre egyaránt szükség van a jelenlegi gazdasági körülmények között, ugyanis a válság végét még nem lehet látni – hangzott el egyebek között azon a hétfő esti kolozsvári kerekasztal-beszélgetésen, amelyet a Magyar Köztársaság főkonzulátusa szervezett, s amelyen Radetzky Jenő, a Kárpátia Román–Magyar Kereskedelmi Kamara tiszteletbeli elnöke, Juhász Jácint, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem közgazdaságtani karának dékánhelyettese, Szécsi Kálmán, a Raiffeisen Bank regionális igazgatója, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) elnöke, valamint Ljubicic Gábor, az OTP Bank Románia, vezérigazgató-helyettese értekezett. Radetzky előadásában a nemzeti szektor erősítésére hívta fel a figyelmet, leszögezve, a multinacionális tőkére és a nemzeti tulajdonra építő gazdaságban ez utóbbit kell erősíteni, hiszen ezekben a vállalkozásokban dolgozik az alkalmazottak közel háromnegyede. Juhász Jácint egyebek mellett a pénzügyi kultúra hiányára mutatott rá, hiszen alig húszéves a román piacgazdaság. A szakember ezzel magyarázta azt is, hogy sokan indokolatlanul vettek fel hitelt. Hasonlóképpen vélekedett Ljubicic Gábor, aki arról is tájékoztatott, hogy a közepes vállalkozásoknak nagyobb a túlélési esélyük, mint a szűkebb mozgásterű kisvállalkozásoknak. Szécsi Kálmán úgy vélekedett, a gazdasági kilátások még nem adnak okot túlzott optimizmusra, azonban a balti államok fogyasztói bizalmának a felfelé ívelése kihathat Románia gazdaságára is.

Az euró-övezeti tagállamok vezetői további takarékossági intézkedések és a szigorú költségvetési fegyelem ígéretével próbálják megnyugtatni a görög válság miatt ideges nemzetközi pénzpiacokat. A vezető nyugat-európai tőzsdék ma is estek, immár a negyedik napja. A piacok aggódnak, hogy a görög adósságválság eléri az euró-zóna más államait is. Ez húzza lefelé a közép-európai devizákat is. A forint árfolyama széles sávban ingadozott ma is, 278 és 283 és fél forintot is adtak már egy euróért. Estére valamelyest erősödött a forint.

A Bizottság által 2010. április 27-én elfogadott 2011. évi költségvetési tervezet kiemelt területei a gazdasági fellendülés elősegítése, valamint az európai ifjúságba és a jövő infrastruktúrájába való befektetés. Az összesen 142,6 milliárd EUR-ból mintegy 64,4 milliárd EUR-t (2010-hez képest 3,4 %-kal többet) fordítanak a gazdasági fellendüléssel kapcsolatos fellépésekre. Emellett a költségvetés mintegy 40 %-át, hozzávetőleg 57,9 milliárd EUR-t tesznek ki az EU 2020 stratégia zászlóshajó-kezdeményezéseit (növekedés) támogató források.

„A költségvetési tervezet célja, hogy a válságot követő jelenlegi helyzetben – különösen a legelesettebbek megsegítése érdekében – az uniós tagállamokkal együtt továbbra is előmozdítsa a gazdasági fellendülést, miközben költségvetési szinten tükrözi a munkahelyteremtésre és a növekedésre irányuló új átfogó uniós megközelítést – mondta Janusz Lewandowski, a pénzügyi programozásért és a költségvetésért felelős uniós biztos.

„A ma elfogadott költségvetési tervezet ösztönzőket nyújt Európa és annak polgárai számára a jövő gazdaságának kialakításához, amelynek sarokkövei a kutatás-fejlesztés, a fenntarthatóság és a befogadás. Ez a költségvetési tervezet arra összpontosít, hogy fiataljaink jobban felkészülhessenek jövőjükre, valamint hogy a válságból való kilábalás érdekében a kis- és középvállalkozásokat az uniós források teljes mértékű kihasználására ösztönözzük”.

64,4 milliárd EUR: A jövőbeli fenntartható növekedés költségvetése

A strukturális alapok és a Kohéziós Alap aktív végrehajtása jelenleg is folyamatban van. Míg az új projektekre fordítandó kötelezettségvállalások 3,2 %-kal emelkednek, az aktív projektek kifizetési előirányzatai 16,9 %-kal nőnek és meghaladják a 42,5 milliárd EUR-t. A kifizetési előirányzatok emelkedése várhatóan reálértékben hozzájárul a nemzeti gazdaságok szükséges ösztönzéséhez, miközben előmozdítja a növekedésre és foglalkoztatásra vonatkozó, az EU által nemrégiben elfogadott stratégiában meghatározott fenntartható növekedés modelljéhez történő strukturális alkalmazkodást. Az európai gazdasági fellendülés tervének végrehajtása is folyamatban van: a 2009-ben elfogadott és 2010-ben elindított energiaprojektek helyszíni kivitelezésének finanszírozására több mint 1 milliárd EUR-t fordítanak a szén-dioxid elkülönítése és tárolása, a tengeri szélenergia, valamint az energia-infrastruktúra területén. Hasonlóképpen mintegy 500 millió EUR-val finanszírozzák a vidéki térségek szélessávú internet-hozzáférésével kapcsolatban elfogadott projekteket.

Míg a közös agrárpolitika piachoz kapcsolódó kiadásainak és közvetlen támogatásainak, valamint a vidékfejlesztésnek a finanszírozása nem változik, a környezetvédelem Life+ programon keresztüli finanszírozása további +8,7%-os forrásban részesül és eléri a 333 millió EUR-t.

A 2011. évi költségvetési tervezet a kutatás-fejlesztés és az innováció, az infrastruktúra és a humán tőke területén megvalósítandó beruházásokat is növeli. A hetedik kutatási és technológiai fejlesztési keretprogram költségvetése 13,8 %-kal nő és eléri a 8,6 milliárd EUR-t; az Unió korábban soha nem fordított ennyit erre a programra. A kutatás-fejlesztés önmagában nem képes előmozdítani a gazdasági fellendülést: a transzeurópai közlekedési és energiahálózatokra szánt összeg 16,8 %-kal emelkedik (1,3 milliárd EUR), míg a versenyképességi és innovációs program (CIP) 2010-hez képest 4,4 %-kal több forrásban részesül (549 millió EUR).

Fiataljaink jövőjének és az uniós polgárság megerősítésének költségvetése

„Európa ifjúságának több mint 20 %-a munkanélküli – mondta Janusz Lewandowski. Ez nyilvánvalóan tarthatatlan. Az uniós költségvetésnek elő kell segítenie, hogy az oktatás és a csereprogramok révén a fiatalok fel tudjanak készülni szakmai karrierjükre”.

Ennek érdekében az egész életen át tartó tanulás programjának finanszírozása 2,6 %-kal emelkedik (1,1 milliárd EUR), így több mint 200 000 Erasmus-ösztöndíj lesz elérhető a diákok számára. További 120 000 résztvevőt a Cselekvő ifjúság program keretében támogatunk majd. E program 127 millió EUR-t (+1,6%) fordít a fiatalok nem formális tanulási tevékenységeken keresztül történő felvételének elősegítésére.

A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség programjainak finanszírozása 12,8 %-kal bővül – ez a legnagyobb emelkedés a 2011. évi költségvetési tervezet fejezetei között. A biztonság és a szabadságjogok védelme (+24,4%), valamint a migrációs áramlások kezelése (+18,5%) érdekében tett jelentős hozzájárulások tükrözik a Bizottság által nemrégiben elfogadott, az uniós polgársággal, a jogérvényesüléssel, a biztonsággal, a menekültüggyel és a bevándorlással foglalkozó uniós cselekvési terv következő öt évben történő végrehajtásának jelentőségét.

Az Európai Unió mint globális szereplő

Az Európai Unió mint globális szereplő fejezet finanszírozásának stabil szinten tartását (+5,6 %) három fő javaslat erősíti meg:

a) A millenniumi fejlesztési célkitűzésekkel foglalkozó őszi ENSZ-konferencián tett uniós felajánlás megerősítése (65 millió EUR);

b) A fejlődő országoknak az éghajlatváltozás kezelése terén nyújtott uniós támogatás megerősítése (65 millió EUR);

c) A ciprusi török közösség gazdasági és társadalmi fejlődésének ösztönzésére irányuló új összeg elkülönítése (25 millió EUR).

Igazgatási kiadások

Az összes uniós intézményre fordított igazgatási kiadások 8,3 milliárd EUR-t tesznek ki, ami a költségvetés 5,8 %-a. A Bizottság továbbra is betartja arra tett kötelezettségvállalását, hogy nem növeli alkalmazottainak létszámát, valamint hogy belső átcsoportosítással kezeli az új kihívásokat és feladatokat.

Mi a következő lépés?

„Ez az első költségvetés a Lisszaboni Szerződés keretében – magyarázta Janusz Lewandowski. Két fő különbség van: az egyik, hogy az egész eljárás sokkal gyorsabb, mint korábban, figyelembe véve, hogy a korábbi két olvasattal ellentétben csak egyre kerül sor az Európai Parlamentben. A második, hogy a Tanács és a Parlament most először rendelkezik azonos hatáskörrel a költségvetés elfogadása tekintetében. Ez minden korábbinál szorosabb együttműködést tesz szükségessé a folyamatban részt vevő három uniós intézmény között.”

A Tanács júniusban ismerteti a költségvetési tervezettel kapcsolatos álláspontját, amelyet októberben az Európai Parlament álláspontja követ. Amennyiben véleménykülönbség állna fenn köztük, 21 napos egyeztetési eljárás veszi kezdetét, amelyben az Európai Bizottság pártatlan közvetítőként lép fel. A 2011. évi végleges költségvetést várhatóan novemberben fogadja el a Parlament.

Megjegyzés: A költségvetés kötelezettségvállalásokat és kifizetéseket irányoz elő. A kötelezettségvállalások finanszírozás nyújtására vonatkozó jogi kötelezettségek, amelyek bizonyos feltételek teljesülése esetén lépnek életbe, míg a kifizetések a kedvezményezettek számára történő tényleges pénzátutalást jelentenek.

Megváltozott a felnőttképző intézmények akkreditációs rendszere, ami leginkább a nyelviskolákat sújtja. Az elmúlt években rohamosan csökkent a nyelvi képzésben résztvevők száma, ezt súlyosbítja, hogy az áprilistól hatályos rendelet miatt 25 százalékkal többet kell fizetni egy-egy kurzusért.

Csaknem 300 munkahely megőrzését támogatja a győri önkormányzat. A megyei jogú városok közt egyedüliként a kevesebb, mint 50 főt foglalkoztató cégek között 100 millió forintot oszt szét a város. A vállalkozásoknak csupán annyit kell vállalniuk, hogy egy évig nem bocsátanak el senkit. Ennek fejében az önkormányzat legfeljebb négy munkavállaló bérköltségéhez járul hozzá, alkalmazottanként több mint 350 ezer forinttal évente. Tavaly több mint 400 munkahelyet sikerült így megtartani a megyeszékhelyen.

Túljutott a mélyponton és az idén – ha mégoly szerény mértékben is – de megint növekedésnek indulhat a magyarországi informatikai piac.

A Business Monitor International (BMI) piackutató cég előrejelzése szerint a számítástechnikai eszközök és szolgáltatások iránt értékben várhatóan 2 százalékkal nagyobb lesz a kereslet, a szállítók 2,9 milliárd dollárnyi (580 milliárd forint)éves üzleten osztozhatnak. A dinamikusabb növekedést az elemzők szerint az ország politikai és gazdasági helyzete nem teszi lehetővé.

Forrás: vg.hu