Megváltozott a felnőttképző intézmények akkreditációs rendszere, ami leginkább a nyelviskolákat sújtja. Az elmúlt években rohamosan csökkent a nyelvi képzésben résztvevők száma, ezt súlyosbítja, hogy az áprilistól hatályos rendelet miatt 25 százalékkal többet kell fizetni egy-egy kurzusért.

Csaknem 300 munkahely megőrzését támogatja a győri önkormányzat. A megyei jogú városok közt egyedüliként a kevesebb, mint 50 főt foglalkoztató cégek között 100 millió forintot oszt szét a város. A vállalkozásoknak csupán annyit kell vállalniuk, hogy egy évig nem bocsátanak el senkit. Ennek fejében az önkormányzat legfeljebb négy munkavállaló bérköltségéhez járul hozzá, alkalmazottanként több mint 350 ezer forinttal évente. Tavaly több mint 400 munkahelyet sikerült így megtartani a megyeszékhelyen.

A GKI Gazdaságkutató Zrt.-nek az Erste Bank együttműködésével készült előrejelzése szerint a 2010. évi gazdasági növekedést a külső kereslet élénkülése, az EU-forrásokból finanszírozott beruházások, a hazai gazdasági szereplők pesszimizmusának fokozatos oldódása, pénzügyi helyzetük stabilabbá válása, s az ezzel összefüggő részleges készletvisszapótlás határozza meg. Mindebből 2010 egészére még csak stagnálás adódik.

2010 elején a tavalyi alacsony szinthez képest már érezhető növekedést jeleztek a külső konjunktúrához kötődő ipari és a külkereskedelmi adatok, ugyanakkor több területen – építőipar, kiskereskedelem, munkaerőpiac – folytatódott a romlás. Az ipar exportja január-február során 15%-kal emelkedett, a belföldi értékesítése viszont 11%-kal esett. A számítógép-gyártás 16%-kal, a járműgyártás 25%-kal bővült. Az építőipar teljesítménye az első két hónapban csaknem 12%­kal maradt el az előző évitől. A kiskereskedelmi forgalom csökkenése 2010 második hónapjában is folytatódott, de a visszaesés üteme a januári 6%-ról 4% körülire enyhült. Valamelyest emelkedett viszont a kereskedelmi szálláshelyeken – főleg a külföldiek által – eltöltött vendégéjszakák száma.

A kormányváltással összefüggésben az állami döntéshozatal átmenetileg minden bizonnyal nagyon lelassul. A beruházási kereslet a mélyépítőipar számára piacot teremt, a kissé emelkedő gépberuházások és a kissé tovább csökkenő fogyasztás viszont az éles importverseny körülményei között behatárolja a hazai termelők lehetőségeit. Idén a külső piacokra termelő és szolgáltató ágazatok, cégek termelése nő a leginkább, ami főleg az ipart, részben a közúti szállítást, a beutazó turizmust jelenti. A vállalkozások belföldi értékesítése legfeljebb az év vége felé kezd emelkedni. Az év egészében az ipari bruttó termelés 3-4%-kal, az építőiparé 3%-kal nő. A mezőgazdaságban legalább a tavalyihoz hasonló terméssel lehet számolni. A kiskereskedelmi forgalom mérséklődik, csak a karácsonyi szezonban várható növekedés a tavalyihoz képest. A hírközlési cégek árbevétele várhatóan minimálisan csökken a hangszolgáltatás visszaesése miatt. A vállalkozások, különösen a kicsik, továbbra is a belföldi kereslet hiányától és a finanszírozási források szűkösségétől fognak szenvedni. A mikro-, kis- és középvállalkozási szféra szürkül.

Az EU forrásokból megvalósuló fejlesztések kissé gyorsulnak, a vállalkozói beruházások némileg emelkednek, a lakásépítés a tavalyi 32 ezerről 20 ezer körülire zuhan. Így összességében csak 3% körüli beruházás-növekedés valószínű. A lakossági fogyasztás szintje 1,5%-kal tovább csökken. A bruttó keresetek a munkaerő-piaci túlkínálat és az szja-csökkentés hatására 2%-kal nőnek. A nettó keresetek a módosuló szja-szabályok következtében 7,5%-kal, a reálkeresetek 3%-kal emelkednek. A reáljövedelmek azonban stagnálnak. A hitelfelvétel lassú megindulásával párhuzamosan a nettó megtakarítási ráta 4%-ra emelkedik. A foglalkoztatottak száma 1%-kal csökken, a munkanélküliség nő, 12% körüli tavaszi csúccsal, majd szezonális csökkenéssel. Szerény mértékben újraindul a termelékenység emelkedése.

Az államháztartás GDP-arányos hiánya ugyan elvileg, szándék esetén a parlament által elfogadott 3,8% közelében is lehetne, azonban az új kormány várhatóan 5% körüli hiányra fog törekedni, részben egyes állami cégek konszolidációjának megkezdése miatt.

Az internetet – a használók demográfiai profilja miatt – a kezdetektől fogva fiatalos médiumnak nevezik, és bár az internetpenetráció növekedésével az idősebb generációk is mind nagyobb arányban válnak a világháló használóivá, a jelző – ha csekélyebb mértékben is, de – még mindig érvényes.
Elit társaság – 50 felettiek az interneten

A TNS-NRC InterBus kutatás 2009 második féléves adatai szerint a 15 évesnél idősebb magyar lakosság 49 százaléka internetezik legalább havi rendszerességgel, az egyes életkori csoportokon belül azonban nagyon eltérő a használók aránya. Míg a legfiatalabb vizsgált szegmensben, a 15-25 évesek körében 83 százalékos a penetráció, addig az 50-59 évesek egyharmada, a 60 felettieknek pedig csupán 8 százaléka használja a világhálót. Mindent egybevetve az ötvenedik életévét már betöltött 3,6 millió magyar állampolgárból mindössze 600 ezer használja az internetet, így e korosztály aránya az összes netpolgáron belül 15 százalék.

A tizen-, huszonévesek között tehát az az általános, ha valaki rendszeres használója az internetnek, és a digitálisan – ma még – írástudatlan 17 százalékot a menthetetlen leszakadás veszélye fenyegeti; az ötven – és még inkább a hatvan – évnél idősebbek esetében viszont az számít kuriózumnak, ha valaki igénybe veszi az online tartalmakat, szolgáltatásokat. Éppen ezért az ezüstgeneráció internetező szelete meglehetősen sajátos demográfiai profillal rendelkezik: tipikusan magasabb státuszú, 43 százalékban diplomásokból álló szegmens.

Bár az ötven évnél idősebbek körében még meglehetősen nagy potenciál rejlik az internethasználat bővülésére vonatkozóan, az adatok azt mutatják, hogy e körben is csak igen lassan nő a használók aránya, és a korcsoport jelentős része nagy valószínűséggel már sosem válik internetezővé. A lassú bővülés jele az is, hogy az ötven feletti netpolgárok kétharmada már legalább 5 éve használja a világhálót, és csupán 7 százalékuk kapcsolódott be az online vérkeringésbe az utóbbi egy-két évben.

Az ötvenedik életévüket betöltött, internethasználó férfiak mintegy fele részben autodidakta módon tanulta meg a számítógép kezelését, ugyanakkor a saját erőből való tanulás a nőknek csak valamivel több mint egynegyedéről mondható el. A hölgyekre ezzel szemben sokkal inkább jellemző az, hogy tanfolyam keretében ismerkedtek meg a számítógép használatával, de az is, hogy fiatalabb családtagjuk mutatta meg nekik az alapokat.

A korosztály 81 százaléka egyébként jártasnak tartja magát az internetes tartalmak és szolgáltatások használatában, bizonytalannak tehát csak minden ötödik „ezüstróka” érzi magát a világhálón való böngészés közben. Leginkább az ötvenes éveikben járó férfiak magabiztosak, míg a nehézségekkel küzdők legnagyobb arányban a 60 feletti nők közül kerülnek ki.

A tájékozódás az első

Kutatásainkból tudjuk, hogy az internet a fiatalok életében a kapcsolattartásban játssza a legnagyobb szerepet. Ez a funkció az idősebbek körében is kiemelkedő fontossággal bír, de az internet legfőbb haszna esetükben a hírekről és a világban zajló eseményekről való széleskörű tájékozódás lehetősége. Jelentős szerep jut az internetnek az érdeklődési körrel, hobbival kapcsolatos információszerzésben is, szórakozásra, játékra viszont már mérsékeltebben használják, legkevésbé pedig új ismeretségek, kapcsolatok kialakításában és az önkifejezésben fontos az idősebbek számára az internet.

Míg a fiatalok körében általános a chat-programok használata vagy akár a különböző tartalmak letöltése, addig a legidősebb internetezők kevesebb mint fele cseveg az interneten legalább heti rendszerességgel, zenét és filmet pedig mindössze 8 százalékuk szokott letölteni. Saját bloggal az ötven évesnél idősebbek egytizede rendelkezik, igaz, heti szinten közülük is csak minden második frissíti webes naplóját.

Az ötven feletti internetező férfiak számára a politika és a sport, a nők számára pedig az egészségügyi és orvosi témák, valamint a főzéssel, lakberendezéssel kapcsolatos tartalmak a legvonzóbbak – és ezek a preferenciák a látogatott internetes oldalak körében is tettenérhető. Az nők természetesen előszeretettel látogatnak különböző női honlapokat, de az átlagosnál nagyobb arányban találhatóak meg a különböző egészségügyi, ezoterikus, illetve otthonnal, gasztronómiával kapcsolatos szájtokon is; az idősebb férfiak ezzel szemben a gazdasági, üzleti portálokat olvassák relatíve magasabb arányban, de az átlagosnál idősebb és férfiasabb az egyes napilapok online kiadásainak látogatói profilja is.

Az ötven felettiek négyötöde egyébként szeret böngészni az interneten, és szívesen ismerkedik meg új honlapokkal, többségükre ugyanakkor az is igaz, hogy ragaszkodik a megismert, megszokott weboldalakhoz. Azzal a célcsoport egyharmada ért egyet, hogy a magyar honlapok főleg a fiataloknak szólnak, tízből négyen pedig azon a véleményen vannak, hogy kevés az olyan szájt, amely az ötven felettieknek szól.

Ez az adat különösen azért érdekes, mert az utóbbi időben a tematikus portálok között megjelentek, és egyre szaporodnak a kifejezetten az idősebb internetezőket megcélzó honlapok. Ezeknek a weboldalaknak a létezését gyakorlatilag a célcsoport egésze jó és hasznos dolognak tartja, 38 százalék – a férfiak 32, a nők 45 százaléka – pedig egyenesen úgy véli, hogy nagy szükség is van az idősebb internetezőkre szabott portálokra. Viszont az jelzésértékű, hogy a megcélzott internetezők mindössze fele ért egyet azzal az állítással, hogy ezek a honlapok valóban az ő korosztályuknak szólnak, és alig több mint egyharmaduk érzi úgy, hogy e weboldalak lefedik az ötvenes-hatvanas éveikben járók érdeklődési köreit. Az idősebb internetezők többsége ettől függetlenül ismeri és látogatja is ezeket az oldalakat, amelyek elsősorban a hölgyek körében népszerűek: az ezüstgenerációnak szóló szájtok közül a legismertebb és egyben leglátogatottabb az otvenentul.hu, amit az 50plusz.hu követ a rangsorban.

Már nem tudnának élni nélküle

Mivel az ezüstrókák életébe belecsöppent az internet, nyilvánvalóan érdekes kérdés, a világháló használata hogyan változtatott korábbi szokásaikon. Az adatok azt mutatják, hogy az online világban töltött idő leginkább az offline médiahasználatot befolyásolta – legalábbis a célcsoport szubjektív megítélése szerint. Az ötven feletti netpolgárok 18 százaléka tapasztalta azt, hogy amióta internetezik, lényegesen kevesebb időt tölt tévénézéssel, rádiót pedig 21 százalékuk hallgat sokkal kevesebbet. Az internethasználat az olvasásra is kihatással van: 17 százalék sokkal ritkábban vesz könyvet a kezébe; barátaira ezzel szemben csak 5 százalékuk szán lényegesen kevesebb időt az internetezés miatt.

Bár – amint látjuk – a rendszeres internethasználat bizonyos tevékenységektől az idősebb generációt is elvonhatja, ezzel együtt segítheti is őket gyermekeik, unokáik könnyebb megértésében, sőt abban is, hogy több időt tölthessenek velük. Az ötven feletti netpolgárok kétötöde véli úgy, hogy az internetezés közelebb hozza számukra a fiatalabb generációk gondolkodásmódját, és segít nekik a fiatalabbak megértésében; az unokával rendelkezőknek pedig több mint fele a szokta a gyermekkel együtt használni az internetet. Az unokával közös böngészés leginkább a 60 feletti nőkre jellemző; ilyen esetekben leggyakrabban közösen játszanak, de nem ritka a közös zenehallgatás, videónézés vagy a versek, mesék olvasása sem. A nagyobb gyerekek pedig olykor az internethasználatban is segítenek, vagy újdonságokat – addig nem ismert honlapokat, szolgáltatásokat – mutatnak nekik.

És hogy mennyire része lett az ezüstrókák életének is az internet? Az ötven feletti internetezők többsége úgy gondolja, az internet megszűnése igen komoly változásokat idézne elő az életükben: 36 százalékuk gyökeres, 34 százalékuk pedig nagyobb változásnak érezné, ha nem tölthetne több időt az online világban, és csupán 5 százalék gondolja azt, hogy élete ebben az esetben is a megszokott mederben folyna tovább.

Az ötven feletti internetezők ma még tehát kevesen vannak – és számuk várhatóan inkább a már most is internetezők öregedésével, semmint a nem internetező idősek web felé fordulásával fog csak nőni –, akik azonban közülük használják a világhálót, ugyanúgy életük részének tekintik azt, és ugyanúgy igénybe vesznek online tartalmakat, szolgáltatásokat, mint a fiatalabbak – még ha internethasználatuk mutat is sajátságos jegyeket. Az pedig, hogy a világhálón e generációnak egy képzettebb, magasabb státuszú és magasabb vásárlóerővel rendelkező rétege található meg, különösen értékessé teszi az online világot és annak ezüstkorú lakóit az 50+ célcsoportnak hirdetők számára.

A cikkben szereplő adatok a TNS-NRC InterBus kutatásból, valamint a 2009 őszén végzett, az 50 feletti internetezőket 3000 fős reprezentatív mintán vizsgáló VMR.silver felmérésből származnak. Az évente megismételt VMR.silver kutatás az internetezőket vizsgáló VMR-család tagja, amely számos célcsoportra – az 50 felettiek mellett nőkre, férfiakra, gyerekekre, fiatalokra, üzleti döntéshozókra – kínál átfogó, és a tartalomfejlesztéshez, valamint a hatékony médiatervezéshez nélkülözhetetlen adatokat.

Forrás: NRC.

Túljutott a mélyponton és az idén – ha mégoly szerény mértékben is – de megint növekedésnek indulhat a magyarországi informatikai piac.

A Business Monitor International (BMI) piackutató cég előrejelzése szerint a számítástechnikai eszközök és szolgáltatások iránt értékben várhatóan 2 százalékkal nagyobb lesz a kereslet, a szállítók 2,9 milliárd dollárnyi (580 milliárd forint)éves üzleten osztozhatnak. A dinamikusabb növekedést az elemzők szerint az ország politikai és gazdasági helyzete nem teszi lehetővé.

Forrás: vg.hu